Ez egy mítosz. Néhány ember nem hiszi, nem érti vagy csípőből elutasítja azokat a tényeket, hogy a lelki és mentális problémák valódiak. A hazai köztudat szerint még mindig gyakran titkolni kell, mert megbélyegző, ha valakiről kiderül, ő pszichológushoz jár. Ha valaki cukorbeteg, vagy magas vérnyomásos megbetegedéssel küzd, senki nem kérdőjelezi meg betegségét. Ugyanakkor, ha valaki depresszióról, pánikbetegségtől vagy stressz megküzdési gondokkal küzd vagy terapeutához jár, gyakran hallhatja az alábbiakat:

„Csak a bolondoknak van szükségük terápiára!" „Nem vagy te hülye, old meg magad a problémáidat! A te problémád megoldható, nem vagy te őrült, mint egyesek." „Azok, akik terapeutához járnak mind gyengék, mert nem tudják kezelni a problémájukat!" „Nem tudom elhinni, hogy fizetsz azért, hogy egy idegennel beszélgethess a gondjaidról!" „Hagyd abba a hisztériázást és lépj tovább az életeddel!"

Bár ilyen könnyű lenne!

Ez a hozzáállás ahhoz vezethet, hogy sokan bár érzik, hogy egyedül nem tudnak megbirkózni gondjaikkal, mégsem keresik szakember segítségét, mivel azt gondolják az gyengeség, és szégyellik magukat, amiért gondjaik vannak.

Mindeközben a helyzet az, hogy a felpörgött életvitel és a gyorsan változó körülmények hatására világszerte rohamos tempóban nő a stressz okozta lelki vagy pszichoszomatikus megbetegedések száma. Magyarországon sajnálatosan a krónikus stressz az – elsősorban a középkorú férfiakat sújtó – idő előtti halálozás egyik legfontosabb oka (Kopp, Réthy, 2004). Ezért a pszichés felkészülés, mind a megelőzés, mind a tünetekkel való megküzdés szempontjából elsődleges kell, hogy legyen. Nem is beszélve arról, hogy hány testi betegség alakul ki nem megfelelő életvezetés, szorongásos és más lelki megbetegedések bázisán.

Fontos tudni, hogy a stressz hatására bekövetkező változások sokáig visszafordíthatók. A stressz kezelő képesség kimerülésével azonban testi és lelki tünetek alakulnak ki, melyek terápiás beavatkozással megfelelő irányban terelhetők. Remélhetőleg hamar az is köztudottá válik, hogy a nem célravezető viselkedések melyeket környezetünktől, elsősorban családunktól elsajátítunk – felismerést követően megváltoztathatóak.

Ugyanakkor sok pszichés betegség alapja – mint a major depresszió, a kényszer betegségek, az ADHD vagy a mániás depresszió és a szorongás mértéke, ahogy sok testi betegség is, például a pikkelysömör, az ekcéma, a cukorbetegség bizonyos típusa, stb. - genetikusan örökölhető, azonban pszichoterápiával ezekben az esetekben is eredményes, pozitív változást lehet elérni.